Tatsu: Itt vége lett a szerencsesorozatunknak. Kb 2 órás sorbaállás állt előttünk. Sorba dőltek ki az emberek, mert nagyon meleg volt. Nálunk meg nem volt innivaló. Rájöttem, hogy így elég nehéz lesz kibírni a napot, még akkor is, hogy ha a WC-n tudunk inni. Bence a sorban maradt, én addig elmentem venni italt. Nem hittem volna, hogy itt is sokat kell várni. Az nyugtatott, hogy közben Bence egyre előrébb jut a hullámvasútnál így két legyet ütünk egycsapásra. Mire sorra kerültem már kis híján szomjan haltam. (nagyon meleg volt) Fél literes szénsavmentes vizet vettem. Kicsit kiakasztó az ára. 3.15 $ (kb 600 Ft) A parkba nem engednek bevinni semmilyen italt és kaját. Nyilván pont azért, hogy itt vegyük meg aranyáron. De végül egész nap vittük magunkkal az üveget és a WC-ben mindig újratöltöttük. (Legalább 20-szor, mer a meleg miatt sokat ittunk, emiatt viszont nem éheztünk meg.)
A sorbanállás mindenképpen megérte erre. A nap végén ez lett a kedvencem. Különlegessége: Miután beülünk a székbe a lábunk felemelkedig hátra és a fejünkkel egy vonalba kerül. Így úgymond ilyen Supermen pózt veszünk fel. Ebben a helyzetben már csupán lenézni is félelmetes volt, és csak egyre magasabbra mentünk. De a durva rész csak ezután következik. Az egy dolog, hogy volt benne 360 meg hasonlók. A legdurvább rész, mikor fejjel lefelé zuhanunk kb 10 m.
Imádtam, nagy kedvencem lett! J
 |
| Itt látható milyen pozícióban voltunk |
Déjà vu: Itt a legnagyobb félelmünk az volt, hogy Bencusnak lenyisszan a feje. A helyzet ugyanis, hogy volt magasság korlátozás. Na már most, Bence éppen, hogy belefért. Nyilván nem úgy van, hogy 190 cm-es gyerek még túléli, a 191 cm-esnek meg már annyi. De azért felt ő is, meg én is. Mert az öv is úgy van tervezve, hogy nem megy le rá mondjuk teljesen a válla miatt. Ennek ellenére felültünk, mert, mint mondtam éppen a 190 cm határán van.
Para volt eléggé, de élveztem. Először megcsinálja a mozdulatokat előre fele, majd pedig visszagurul és ugyanazt csinálja meg hátrafele is.
Scream: Ide nem kellett sokat sorba állni. Nem is volt olyan nagy szám.
Goliath: Elérkeztünk ehhez is. Annyi önbizalmat kaptam az előző hullámvasutakon, hogy különösebb félelem nélkül ültem fel rá. Persze bátorságom már megingott, amikor láttam milyen magasra megyünk, és hogy hamarosan 90 fokban fogunk innen lezuhanni.
Előzőleg még néztem vidámpark baleseteket és ezen a hullámvasúton többen is elájultak. Gondoltam a nagy zuhanás miatt, de a menet végére rájöttem itt bizony másról van szó.
Az esés után rögtön egy alagút jött. Itt jól behúztam a fejem. :D Innentől kezdte tiszta élvezet, gondoltam. De nem egészen így történt. Majdnem elájultam én is. Mitől? Nehéz megmagyarázni, és nem igazán értem az okát. Annyit tudok, hogy nagyon melegem lett, és nem láttam. Többször is pislogtam, hogy észhez térjek, de csak feketeség volt előttem. És szédültem. Ilyennek tudom elképzelni, mikor valaki be van állva.
Nem volt félelmetes érzés. Magamnál voltam, tudtam mi történik. Gondoltam ha el is ájulok, az nem végérvényesen történik. Persze, mint mondtam szédültem is szóval nem volt jó érzés, de érdekes volt, és örülök, hogy megtörtént.
Aztán Bence mondta, hogy vele már máskor volt ilyen hullámvasúton. Pedig nem is ment gyorsan, sőt nem is a zuhanásnál történt. Egyszerűen csak valahogy úgy ment, hogy nem volt azon a részen sok levegő, meleg, fülledt rész volt. Valami ilyesmit tudok elképzelni.
Ebéd: Ezután már csak az X2 hiányzott a listáról. Gondoltuk ezelőtt még ejtünk egy ebédet. 4 óra volt kb, és mi 9 óta nem ettünk egy falatot se. Ennek ellenére egyáltalán nem voltunk éhesek. Sőt kifejezetten undorodtam a kajától. Egyszerűen meleg volt, és nagyon sok vizet ittunk egész nap, ami megtelítette a hasunkat. Ennek ellenére úgy döntöttünk, hogy jobb ha teszünk valami szilárdat is a hasunkba, nehogy gond legyen belőle később.
Bence foglalt asztalt amíg én megvettem a kaját. Na már most a kiszolgálással nem vagyok megelégedve. A vízért is ugye egy csomót kellett várni. Hát itt is. De itt plusszba még át is akartak verni. Olyan kaját rendeltem aminek fele sültkrumpli, fele hagymakarika. Na már most a csaj többet kért el, mint ami ki volt írva. Odaadtam neki a pénzt, mert itt az adó (áfa?) nélküli ár van kiírva, és erre mindig jön még rá valamennyi. De közben számolgattam, hogy így is többet kért, mint amennyi lenne az ára. Gondoltam akkor lehet, hogy rosszul hallotta mit kérek, és az eggyel drágább kaját hozza nekem, amiben csak hagymakarika van. Gondoltam mindegy, nem fogok ezen szarakodni, majd azt esszük meg Bencével. Igen ám, de az olcsóbb kaját hozta, valóban amit rendeltem, de többet fizettem érte. Elmagyaráztam a csajnak, aki persze rögtön tudta miről van szó. Utána visszaadta a pénzt.
A kaja nem volt rossz, de mint mondtam nem voltunk éhesek, így nehezünkre esett megenni. Pedig kettőnknek rendeltünk egy adagot. No de aztán csak megettük. J
Vízes: Hogy a kaja kicsit leülepedjen, úgy döntöttünk, hogy valami lazára megyünk. Ez mindig valami vizest takar nálunk. Elvégre úgyis meleg is volt, még jól is esik, ha vizesek leszünk.
X2: Mindenki véleménye szerint a legdurvább az egész parkban. Ezért is hagytuk legutoljára. Féltem tőle rendesen, de pont ezért, mert annyira be van harangozva, hogy para.
Óriási szerencsénk volt sorbanállás terén. Laza 40 percet kellett várni. Erre van aki 2 órát áll sorba és mi megúsztuk 40 perccel. Igazán mázlink volt. Mögöttünk a sorban lévő gyerek is mondta, mert ő gyakran jár ebbe a parkba és eddig még mindig többet kellett várnia, mint most.
A hullámvasút ülésének fejtámlája van, hogy kemény, zúzós rock zenét nyomat,. Ez most nekünk nem volt. Annyi baj legyen.
A csaj mutatta hova üljünk, én kértem, hogy hadd üljünk kicsit előrréb és mutattam hova. Nem akartam a Ghostrider ismétlését ezért kértem előrrébb helyet. Köztudott, minél hátrébb ülsz, annál gyorsabban mész.
Na jól benéztem a dolgot, mert a szerelvény hátrafelé indul el, ezáltal a sor hátulján találtuk magunkat. Persze ez csak akkor derült ki, mikor elindult a vagon. Mese nincs, imádkozzunk, hogy túléljük és esetleg még élvezzük is. Így is történt. Óriási élmény volt. Fejjel lefelé, hátrafelé zuhantunk. Istenem, de imádom a hullámvasutakat. J
A legvégén pedig egy óriási tűz lángol fel, amitől melegáradat jön. Nagyon hangulatos.
 |
| Itt van a tűz :) |
 |
| Zuhanás fejjel lefelé |
Simán bevállaltam volna még egyet, de aztán úgy döntöttünk, hogy mégis a Tatsun menjünk még egyet. Az egy fokkal jobban bejött.
Mikor mentünk rajta valakinek leesett a napszemüvege. Láttuk lezuhanni.
Persze még így volt volt időnk zárásig.
Superman: Ez a katalógus szerint nem a legextrémabb hullámvasutak közé tartozik, de valahogy én irtóztam tőle. Kezdjük ott, hogy kurva hangos. Ez nagyon félelmetes benne. Olyan, mintha kilőnének egy űrhajót. Akárhányszor a közelében vagyunk halljuk, és nagyon irritáló. A másik meg, hogy 90 fokos esés van rajta.
De csak nem fogjuk már kihagyni ha itt vagyunk. És a katalógus szerint nem is durva. Beálltunk a sorba. Két gyerek jött oda hozzánk, mondták, hogy most lettek kész, 1 órát vártak a sorban és nem érte meg. Ennek ellenére maradtunk, mert ki kell próbálni nekünk is, hogy elhiggyük.
Nos mi nem vártunk, csak 20 percet. Nem volt durva egyáltalán. Ezért mondtam, hogy mindent ki kell próbálni, mert nem tudhatom melyik milyen érzést vált ki belőlem. Van ami félelmetesnek tűnik, de nem az, és van amelyik ártatlannak néz ki, közben pedig összefosod magad rajta.
Az ok, hogy ez nem volt durva, hogy nem esik a 90 fokon, hanem megy. Jobban nem tudom elmagyarázni. 130 km/h-val halad amúgy. J
Úgy alakult az idő, hogy még egyetlen egy dologra volt időnk felülni. Úgy döntöttünk nem megyünk a Viperre. Ez is a legdurvább kategóriába tartozik, de igazából elég régi hullámvasút, és nincs megcsinálva olyan jól. Értem ezalatt, hogy rázkódik, megfájdul a fejem, nyomja a vállam a karfa. Szóval hagytuk inkább. Helyette egy fa hullámvasútra a Colossus-ra ültünk fel. Jó kis levezetés volt ez így a nap végére.
Anyáékkal a parkolóban találkoztunk 10 órakor. És irány haza.
Nagyon jó kis nap volt. Rengeteg hullámvasúton voltunk, és közülük nagyon sok különleges. A parkot lehetetlen bejárni egy nap alatt. Egyszerűen annyi minden van. A felén se voltunk a dolgoknak. Azonban a főbb dolgokra sikerült felülnünk, sőt az egyikre még kétszer is. J
Ui: A képeket nem én csináltam. Érthető módon nem volt nálunk fényképező. A netről szedtem a képeket.
