2011. július 10., vasárnap

Niagara és Toronto


Korán indultunk a Niagarához. Előtte még bementünk egy nagyobb boltba. (Top's)  Eddig ez volt a legolcsóbb.  Több termék is le volt akciózva valami kártyával, azt pedig a pénztáros adott nekünk.
A Maid of the Mist pénztáránál nem kellett sorban állni. Még korán volt. A hajón viszont sokan voltunk, de később még többen lettek volna. Tegnap láttuk felülről, hogy tömve vannak.  A túra nagyon jó volt. Jól érezhettük az erejét. a vízesésnek. Kaptunk kabátot, de az sem védett meg teljesen a víztől.  Most láttuk először milyen alakú is a Horseshoe. Meglepő módon patkó... :)
Az út után még egy kis ösvényen feljebb gyalogoltunk az amerikai vízeséshez.  Több helyről is szivárvány tűnt fel.  Itt is ránk esett a víz, így el is döntöttük, hogy lehet, hogy a Cave of the Winds jobb, de kihagyjuk, csak úgy, mint a Journey behind the Falls-t.






A család megoszlott, arról, hogy elmenjünk e Toronto-ba. Apa nagyon ragaszkodott hozzá. Bence és anya nem akart annyira. Én nekem mindegy volt. Hisz mind a két hely (Niagara vs Toronto) vonzott.  A dönts pedig: irány Toronto! A Rainbowbridge-n mentünk át.  Apa a vám előtt kiszállt az útlevelekért. Mikor odaértünk a vámoshoz mondta neki, hogy tegyen meg neki egy szívességet, és legközelebb ne szálljon ki a vámnál, mert idegessé teszi őket, és nem szabad. Ennek ellenére normális volt.  Kérdezte hova megyünk, van e ott ismerősünk és hogy mit viszünk.  
Ahogy mentünk az úton láttuk, hogy  visszafelé dugó van, és féltünk, hogy nekünk is az lesz. Miután találtunk parkolót elindultunk a CN Tower felé. Kiderült, hogy habár a USA dollár kicsivel jobb is, mint a kanadai rosszabbul váltják. Még csak nem is egy az egyben ahogy a Niagaránál láttuk kiírva. 10%-ot számítanak rá és a visszajárót kanadai dollárban kapjuk. Végül csak én és apa mentünk fel. Bencét és anyát amúgy sem érdekelte annyira.  Mondjuk nem sok értelmét látom eljönni Torontoba és nem felmenni a toronyba. Apa a liftben mondta, hogy nem hozott pót elemet. Ez gáz, mert hamar le is merült és így nem sok képet tudtunk készíteni.
A kamera amióta leszálltunk Amerikába szarakszik. Bekapcsol, de rossz a képe, várni kell míg jó lesz, ha egyáltalán az lesz. Ma eljutottunk addig, hogy be sem kapcsolt. Nagyon szomorú  vagyok miatta. Egy jó videót akartam összevágni otthon az útról, de így nem tudok. Meg amúgy is végül én lettem a fényképező felelős, apa a kamerás, és ő alig vett fel valamit, mert mindig elfelejti.  Ráadásul kérdéses, hogy az eddigi felvételeket rá tudjuk e tenni a gépre, mert eddig nem tette fel a Bence.  Mind1, megpróbálom nem felidegesíteni magam.







A torony jó volt. Nem volt tumultus, sokan pedig nem is mertek ráállni az üvegpadlóra. Kicsit nekem is félelmetes volt, de nem vészes, még ugráltam is rajta. Mindenhol ki volt plakátolva, hogy még 26 nap és lesz arra lehetőség, hogy tornyon kívül sétálni 342 m magasban biztosítókötéllel. Durva lehet.  Nem csak üvegpadló, de étterem és sima kilátó is volt. Láttunk repülőket fel is leszállni.
A CN Tower után még elsétáltunk az Ontario tóig. Itt egy kis mesterséges csónakázó tó volt. Mentőmellényt kellett felvenni a max 1 m-es vízbe. xD Apa itt is vett hűtő mágnest.
Ezek után indulás haza.  ÚTON ACCIDENT.
Mivel még nem volt nagyon késő, úgy döntöttünk megnézzük a Niagara kanadai oldalát. És milyen jól tettük. Sokkal jobb, mint az amerikai. Jobban kiépített és szebb a kilátás. Innen lehetett igazán jól látni a Horseshoe-t.






Összeségében nekem nagyon tetszik Kanada. Talán jobban is, mint Amerika. Mármint abból a szempontból, hogy vannnak igazi kanadai dolgok, jelképek. Rénszarvas, hoki, maga a zászlójuk is. A juharszirup. :) Ezek pedig nagyon jó hangulatúak. Az ajándékboltokat ez sokkal színesebbé tette. Amerikának nem igazán van olyan étele, ami csak az övéké. Igaz, ott a Starbuck's, McDonalds, SubWay, Muffin Dounats. De ezek már mindenhol ott vannak, még Magyarországon is.
Szóval tetszett Kanada, még ha csak ilyen rövid időt is tudtunk csak ott tölteni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése