Holiday in the USA

A napot az Upper East Side-on kezdtük. Bizony, itt játszódik a Gossip Girl. Igazából, nem számítottam rá, hogy majd sztárokba botlok, de gondoltam esetleg felismerek néhány forgatási helyszínt. Nos nem így történt. xD A netről kinézhettem volna, hogy hol vannak, de végülis nem gondoltam olyan fontosnak. A kocsikon és butikokon azonban látszott, hogy gazdag negyedben járunk.

Itt kap helyet a Guggenheim Múzeum is. Nekem különösen az épület tetszik. Belülről és kívülről is nagyon egyedi, modern.  Oké, szóval nem vagyunk nagy múzeumba járósok, ezért nem igazán kötöttek le a termek. Nem nagy a múzeum, és az egész egy térben van, ami nagyon szép. Néhány festmény csak egy vonalból állt, amit én is meg tudok csinálni xD 
Az egyik terem, viszont nagyon tetszett mindannyinknak.   A terem legalább akkora volt, mint a mi házunk egész földszintje. A falon végig 1$-osok voltak feltűzve. Ez volt a "tapéta".  Egyiknek az egyik oldala, némelyiknek a másik oldala, így nem egy színű volt az egész felület. Nagyon jól nézett ki. Mondtuk is, hogy szeretnénk mi ilyen gazdagok lenni, hogy ilyen tapétánk legyen. :) Sajnos nem lehetett benn fényképezni.

Guggenheim Múzeum

Innen irány a Roosevelt Island. Nem is a sziget az érdekes, hanem az, hogy oda egy cable car vezet a levegőben, amire felülhetünk a metró jegyünkkel.  Innen jó kilátás nyílt a hidakra. A szigeten ebéd, és irány a várva várt pillanat a TKTS.

Nagyon reméltem, hogy ma kapunk jegyet  a Billy Elliot-ra. Fél győzelem, hisz a kijelzőn ott állt a cím. A kérdés csak az, hogy marad e jegy mire sorra kerülünk. Ez a musical már nem annyira nagy sláger, ezért szinte biztos voltam benne, hogy sikerrel járunk. Igaz a sorban több embertől is hallottam, hogy arra akarnak menni.  A sorban állás nem volt vészes, mert árnyék volt végig. Apáék meg addig a Times Squaren üldögéltek.  3-kor nyitottak a pénztárak és ekkor gyorsan megindult a sor. Nem volt semmi gond, kikértük a jegyet. 65$ volt a jegy + 4$ a kezelési költség. Összesen 69$-ba fájt egy db jegy. Nem olcsó, tudom, de nem jár minden nap az ember a Broadway-on. :)

Apának ekkora megfájdult a feje a téren a szmog miatt, igaz én nekem nem tűnt fel.

Mit csináljunk, míg el nem kezd a darab? A terv elkészült. Éhesek leszünk hamarosan. Tehát mindenképpen enni kell majd. Már találtunk egy jól bevált pizzériát, ahol finom és olcsó a kaja, ráadásul piát is adnak. A Water Taxinak pont ott van az egyik állomása.
Előtte elmentünk meglesni hol is van a színház, hogy utána könnyen odataláljunk.  Ezután irány a kikötő ahol felszálltunk a Water Taxira. Fenn foglaltunk helyet.

Az első állomás Brooklyn volt. Átmentünk a híd alatt. Majd a Szabadság szobor mentén indultunk meg Északnak. Idegenvezetés is volt közbe. Hangulatos volt. Ez már az 5. hajós utunk, de mindegyik egy kicsit más élményt nyújtott.  A NY Skyline-t pedig nem lehet megunni.

A másik megállónál szálltunk le, itt van ugyanis a pizzázó. Volt is 4 hely, ahhova leülhettünk.

Ilyen speedboat-on mentünk mi is tegnap. Beast a neve

Törzshelyünk

A Times Square-ig még együtt jöttünk apáékkal, de itt különváltunk. Ők hazamentek, mi meg színházba anyával. Betértünk előtte még a Broadway boltba, ahol vettem Rékának egy kulcstartót.
A színházban jó helyünk volt, mindent láttunk. Van néhány különbség az itteni színházi szokások és az otthoniak között. Kezdjük azzal, hogy 7:30-kor kezdett a darab.  Mi emeleten ültünk és itt mindenhol úgy vannak egymás mögött a székek, hogy bőven el lehet látni a másik ember  felett. Mindegy mekkora manus ül előtted, olyan magas a különbség a sávok között.

A darab nagyon tetszett. Már kívülről fújom az összes dal szövegét, így értettem őket és a beszédek nagy részét is. A dalok után óriási ujjongás, taps. Nagyon jó hangulat. Ezért is csodálkoztam amiatt, hogy a darab végén alig tapsoltunk.  Kijöttek a színészek, integettek, kiabáltak, majd lement a függöny és felkapcsolták a villanyt. Senki nem hajolt meg egyedül sem.  1 percnél biztos nem tartott tovább az egész. Megdöbbentő volt.